7.rész - Hét, Serenáért

Az előző részek tartalmából:
-
(Vanessa szó szerint a férfi karjaiba ugrik örömében, majd boldogan reagál)
Vanessa:Apa! Hazajöttél!
William:Igen, és még egy jó ideig itthon is maradok!
-
Christopher:Este lesz a házavató bulim, és szeretném ha eljönnél.
Marie:Ha a házban lesz, akkor talán lehet róla szó.
-
Marie:Van egy tökéletes tervem.
Camilla:Igen?
Marie:Christopher ma éjszaka tartja a házavató buliját. Ha elmennénk a partira, valahogy belopóznánk Serena szobájába és megszereznénk a darabkát.
-
Haley:Terhes vagyok.
(William arcára döbbentség ül ki)
William:De mi nem is. Vagyis. Hogy lehet...?
Haley:Már egy jó ideje találkozgatom valakivel.
-
Vanessa:Tudok Ryanről.
Haley:Miről beszélsz?
-
Marie:Igen. Nem is tudom, hogy kérdezzem. Ismeri ezt a lányt?
Lukas:Serena, igen.
Gizelle:Sajnálom, de még soha nem láttuk itt ezt a leányzót.
(Marie a férfira néz)
Marie:De az előbb azt tetszett mondani, hogy ismerte őt.
Gizelle:Ó a férjem vajákos egy vénember, össsze-vissza beszél mindent.
(Gizelle erőltetett nevetéssel beszél, majd Marie kezébe nyomja Serena mosolygós képét, majd vállon fogja a két lányt és kitessékeli az üzletből)
Gizelle:Sajnálom, de épp zárunk.
Camilla:Dehát még csak 3 óra van, az van kiírva, hogy 7-ig vannak nyitva.
Gizelle:Igen, általában, de most leltározunk. További szép napot. Viszlát.
(Gizelle kitoszigálja a lányokat, majd bevágja az ajtót, kulcsrazárja azt s átfordítja az ajtón lógó nyitva táblát, zárvára)
(Camilla és Marie kissé megdöbbenve s ijedten néznek egymásra)
-
...
(Marie és Camilla egymás mellett állva, megszeppenve bámulnak maguk elé)
Marie:Ez csak valami rossz vicc.
(Camilla visszalép, hogy benyisson az ajtón, lenyomván a kilincset az ajtó nem mozdul)
Camilla:Ez nem vicc. Ezek tényleg bezártak.
Marie:Valahogy pedig újra be kell jutnunk. A férfi tud valamit Serenaról.
Camilla:Inkább a múltjáról. Még mielőtt a felesége félbeszakította, mondott egy olyan mondatot, hogy Serena és az unokája... Szóval valamilyen kapcsolat lehet közöttük.
(Marie elmered a semmibe nézvén, majd hirtelen egy emlékkép landol elméjében)
(Marie és Serena a Hilda & Velma bolt kirakata előtt beszélgetnek)
Marie:A boltosfiú elég helyes.
Serena:Ugyan már! Beadná neked, hogy szeret, végül megdugna aztán kidobna.
Marie:Most miért mondod ezt?
(Serena belekócol hajába s határozott hangvétellel válaszol)
Serena:Mert az ilyen bájgúnárok mind egyformák. Egy sem kivétel.
(Az emlékképnek azonnal végeszakad amint Camilla tenyerével integet Marie szemei előtt, majd hangosan rászól)
Camilla:Itt vagy?
Marie:Eszembe jutott valami.
Camilla:Micsoda?
...
(Marie édesanyja, Clara, egy mappával a kezében, határozott lépéseket tesz az orvosi rendelő felé, de amint az épületbe lép, s áthaladna az üres várótermen, hangos vitatkozás csapja meg füleit. Lassú léptekkel halad az orvosi szoba felé, melynek ajtaja résnyire nyitva volt s amint odaért óvatosan megállt az ajtó előtt s megpróbálta felfogni a résen kíszűrődő hangokat, miközben az ajtó mögé állt)
(Clara nagy óvatossággal bekukucskált, csak egy pillanatra az ajtón, s egy középmagas, molett nőt látott, ki már a negyvenes éveiben járt, hajgumival összefogott barna haján korpa ült s ruhadarabjai sem az idei szezon divatja alapján kerültek testére)
(Clara visszahúzódott az ajtó mögé, majd tovább hallgatta a beszélgetést)
Jane:Ki az a lotyó akit fektetgetsz?!
Thomas:Ne nevezd így, sokkal jómódúbb kívül s belül is, mint te.
Jane:Igen?! És miben jobb, hogy több, mint tíz évvel fiatalabb nálad, mi?! És a gyerekeiddel mi lesz, mi?! Már vagy egy hónapja nem is látogatod őket!
Thomas:Csak azért, mert te nem engeded, hogy lássan őket és badarságokkal tömöd tele a fejüket, olyan dolgokat hordasz össze rólam, amelyek igazságalapja egyenlő a te IQ szinteddel.
Jane:Ne sértegess engem, mert még megbánod!
(A nő hátatfordít, majd az ajtóhoz közeledik)
Jane:El fogom érni, hogy soha többé ne láthasd a gyerekeidet!
Thomas:Harcolni fogok a gyerekeimért, az elhelyezésükért, és ellened, és tudom, hogy győzni fogok, mert az igazság mindig győz.
Jane:Na majd meglátjuk!
(Clara szapora léptekkel berohan a mosdóba, eközben Jane kiviharzik a szobából s hatalmas erővel vágja be maga után az ajtót, melynek csattanása visszhangzik az egész váróteremben)
...
Marie:És mit szólsz ehhez?
(Camilla épp Marie ágyán ücsörgöt, miközben a lány sorban markolta meg a vállfákat s mérte testéhez az azon csüngő csilli-villi ruhákat, melyeket még soha életében nem vett fel. Amit épp kezében tartott egy fehér combig érő, fodros, ruha volt, melyet születésnapjára kapott pénzéből vett, s amit Serena sózott rá, hogy megvegyen)
Camilla:Húhú, úgy tűnik valaki le akar nyűgözni valakit.
(Marie egy kissé elvörösödik s, hogy ezt barátnője ne lássa, hátat fordít neki, eközben visszateszi a ruhát szekrényébe)
Marie:Nem igaz, én csak... nem is tudom...
Camilla:Aha, az már rég rossz, ha egy általános mondatot nem tudsz befejezni, ha a szomszédra terelődik a téma.
Marie:Jó, akkor valami szimpla összeállítást választok.
Camilla:Tulajdonképpen, ha jól emlékszem vissza, nem úgy volt, hogy vadászni megyünk és nem kipipeskélve jelenünk meg a bulin?!
Marie:Be kell olvadnunk. Úgy kell tennünk, mintha szándék nélkül mennénk. Úgyhogy, szolgáld ki magad.
(Marie rámutat szekrényére)
Marie:Válassz, és felveheted.
Camilla:Igazából, mi lenne, ha haza ugranék, átöltöznék, és visszajönnék?
Marie:Arra nincs idő.
Camilla:És mi lesz Vanessaval, most akkor jön, vagy nem?
Marie:Igazad van. Fel is hívom.
(Camilla szinte bemászik a szekrénybe, hogy ruhákért kotorásszon, ugyanakkor Marie az íróasztalán fekvő telefonjához nyúlna, mikor megrezzen, majd azonnal felkapja azt)
Marie:Új Sms?!
(Camilla megfordul)
Camilla:Micsoda?
Marie:Semmi.
Camilla:Oké.
(Marie néhány gomb megnyomása után megnyitja a virtuális üzenetet: -Akarsz játszani? Játszunk! Keress a szexi szomszéd bulijában! El ne késs! Ja és ne felejtsd el hozni a ribancaimat is. Serena.)
(Marie hatalmas levegőt vesz, s mikor megfordul hirtelen Camilla fürkésző szemeiben találja magát, aki mögé settenkedett néhány pillanattal ezelőtt, teljesen észrevétlenül)
...
Camilla:Miért nem mondtad el, hogy valami sms-eket küldözget Serena nevében?
Marie:Sajnálom, de úgy gondoltam előbb megbizonyosodok róla, ki is az aki a halott barátnőm mobiljáról küldözget üzeneteket nekem.
(Camilla nagy levegőt vesz)
Marie:Te nem kaptál sms-t?
Camilla:Nem. Miért?!
Marie:Csak kérdeztem.
Camilla:De ki ez, és mit akar, és miket irogat?
Marie:Az egész az után kezdődött, miután Serena meghalt.
Camilla:Ha egyáltalán tényleg meghalt.
Marie:Láttam. Láttam a tesét. Vérben feküdt.
Camilla:Oké,oké. Lehet, hogy csak valami kretén, ellopta a mobilját és...
Marie:Nem lehet! Csupa olyan dolgot tud, amelyet én nem. Tudja hol vagyok. Tudja mit mondok. Tudja merre megyek, mit csinálok. Mindent tud, és ez totál kikészít.
Camilla:Akkor, mi legyen?
Marie:Elmegyünk a partira. És ha tényleg ott lesz, mi megtaláljuk.
Camilla:Ahhoz viszont szükségünk lesz Vanessara is.
Marie:Így van.
Camilla:Ki megyek és felhívom. Kinnt jobb a térerő.
Marie:Jólvan. Addig átöltözöm.
(Camilla kisétál a szobából az udvarra, majd felhívja Vanessat, aki néhány pillanat múlva válaszol a hívásra)
Camilla:Szia.
Vanessa:Szia.
(Vanessa eközben mutatóujját szájára helyezve int Thomas-nak a csendben maradásra, miközben a lány a férfi ölében ül, szemben vele)
Camilla:Szükségünk van rád.
Vanessa:Miért, mi történt?
Camilla:A lényeg, hogy vészhelyzet van, és azonnal ide kell jönnöd.
Vanessa:Hol vagy? Otthon vagy?
Camilla:Nem Marie-nál. Kérlek gyere, amint tudsz.
Vanessa:De mi a...
(A vonal megszakad. Camilla belépne a házba, mikor hirtelen megcsörren a telefonja, majd megnyomja mobilja képernyőjét s a következő szöveg jelenik meg rajta: Láttam nem mondtad el Marie-nak. Okos kislány. Ez maradjon a mi kis titkunk. Serena)
...
(Marie, Vanessa és Camilla épp Christopher házához sétáltak, miközben már messziről lehetett hallani a buli hatalmas zaját, a mélynyomók hangja és a basszusok csak úgy megtöltötték a ház teljes területét. Már a ház előtt csókolózó, ölelkező s az udvaron táncoló fiatalokat, párokat pillantottak meg, majd mikor betértek a kertbe, egy pillanatig nem hittek szemüknek, mikor Claudia egy pohár koktéllal, kirívó fehér öltözékében közeledett a lányok felé s lenézően köszöntötte őket)
Claudia:Na lám-lám, a kis csipet csapat. Látom, ide már minden féle jött-ment beteheti a lábát.
Marie:Mi is örülünk, hogy látunk Claudia.
Claudia:Pedig úgy tudtam, ide csak olyanokat hívnak, akik azért mégis csak valakik. De tévedtem.
Vanessa:Ez kölcsönös.
Camilla:Most pedig, ha megbocsátasz, ellenben veled, mi szórakozni és nem gyűlölködni jöttünk.
(A három leányzó faképnél hagyják Claudiát, aki mérgében belekortyol italába, majd szemrebbenés nélkül figyeli ellenségeit, amint azok belépnek a ház ajtaján, s a hallban Christopher üdvözli őket)
Christopher:Sziasztok! Örülök, hogy eljöttél. És látom társaságot is hoztál.
(Camilla átöleli Marie-t)
Camilla:Ühü. Vigyázunk rá, nehogy valaki elrobalja itt nekünk.
(Marie és Christopher eközben egymásra mosolyognak, szemeik pedig csak úgy szikráznak, miközben folyamatosan mélyen egymásra néznek)
(Vanessa azonnal kiszúrja a két fél közötti vonzalmat, majd kissé szürke hangulatúan megjegyzi:)
Vanessa:Uram, mi lesz itt még?!
Christopher:Érezzétek jól magatokat. A buli az egész ház területére érvényes, a kertre is.
(A férfi rákacsint a lányokra, majd kirohan a kertbe, ugyanakkor a házban a zene hangereje megüti a határértéket, minden helyiség tele van táncoló vendégekkel, akik jóízűen élvezik a partit)
Vanessa:Már nem azért, hogy megbántsalak titeket, de más programom is volt így, Péntek estére.
Marie:Nem tudtam, hogy nem szeretsz bulizni.
Vanessa:Szeretek én. Csak lett volna jobb programom is ennél.
Vanessa:Szóval, akkor mi is a terv?
Marie:Valaki szemmel tartja Christophert, míg egy másik valaki fellopózik Serena szobájába és megkeresi azt a memóriakártyát, amin a következő videónapló darabka van. Egyik közülönk pedig szemmel tartja a vendégeket, hátha tényleg megjelenik a zaklató.
Vanessa:Lehet, hogy épp Christopher a zaklató. Különben is, miért csak te kapsz sms-eket és mi nem?! Ennek semmi értelme!
Camilla:Ezt már ezerszer átrágtuk. Én megyek szemmel tartom a srácot.
Marie:Mi lenne ha én tartanám szemmel?
(Camilla szemrehányó pillantást vet barátnőjére)
Marie:Igaz.
Vanessa:Egy percig nem bírnád ki, hogy ne álmodozz róla.
(Camilla kisétál az ajtón, miközben Vanessa fejét s egész testét a falnak támasztja, majd felsóhajt)
Marie:Mi a baj?
Vanessa:Semmi.
Marie:Nem tartozik rám, de ...
(A beszélgetést Claudia szakítja félbe)
Claudia:Na mi van?! Látom hullik a csapat. Szerintem jobb lesz, ha ti is hazamentek, otthon már lövik a pizsit. Anyuci még nem keresett?
(Marie kézenfogja Vanessat, majd elvonulnak, egyenesen a konyhába, teljesen faképnél hagyva ezzel Claudiát)
Vanessa:Hogy legyen? Felmegyünk Serena szobájába?
Marie:Az utóbbiakból ítélve jobb lenne, ha te mennél fel, én pedig szemmel tartanám Claudiat. Ahogy ismerem egy idő után szimatolni kezdene, és akkor végleg lebuknánk.
Vanessa:Jó.
(Ugyanebben a pillanatban egy ismerős árnyalak lepi el Claudia arcát)
Andreas:Na?!
Claudia:Határozottan készülnek valamire.
Andreas:Tök mindegy. Ha egy újabb videódarabkát keresnek, majd betörünk a csajhoz és leszedjük a gépéről.
(Claudia arckifejezése hirtelen örjöngőbe megy át)
Claudia:Az csak egyszer fordult elő, és nem is fordulhat elő többször. Túl kockázatos. Bárki megláthat. Örülj neki, hogy akkor nem buktál le. Nekünk kell megtalálnunk előbb a darabkát vagy végünk.
Andreas:Akkor, mit csináljunk? Kövessük őket?
Claudia:Elég, ha szemmel tartjuk őket.
(Claudia a hall ablakán Camillara és Christopherre pillant, akik épp táncolva kortyolgatnak poharukból)
Claudia:Te figyeled azt a csajt, én meg megkeresem a másik kettőt.
Claudia:Most menj!
(Andreas kilép az ajtón, majd Claudia önelégült arckifejezéssel beleolvad a táncoló tömegbe)
...
(Vanessa ugyanebben a pillanatban lépcsőzik fel az emeletre, miközben Marie a lépcső előtt állva, melyre a házigazda a belépni tilos szalagot aggatta, fürkésző tekintettel vizsgálja át a parádézó emberek egyvelegét, miközben azok, kiabálnak, ugrálnak, beszélgetnek s táncolnak a hangos zene hallatára)
(Vanessa felérvén az emeletre, megpillant egy fa ajtót, sietősen felészalad, majd lenyomja annak kilincsét, s szerencséjére néhány szempillantás alatt a teljesen kiürített szobában találja magát. Körülnéz, majd azonnal a fa alapú padlón keresi a videóban elhangzott x nevezetű rejtekhelyet, de sehol sem találja azt.)
(Claudia ekkor hirtelen Marie felé közelít, amikor a lány azonnal elnyargal a lépcső elől, bevonzván Claudiat maga után, a konyhába)
Marie:Te meg mi a fenét koslatsz utánam?!
Claudia:Tudom, hogy készültök valamire!
Marie:Micsoda?!
Claudia:Te meg a szánalmas havernőid.
Marie:Nem tudom miről beszélsz.
(Marie faképnél hagyván Klaudiát elhagyja a helyiséget)
(Vanessa körbe-körbe futkároz a szobában, de nem talál semmit)
Vanessa:Gyerünk már, gyerünk. Hol vagy?! Hol vagy?! Hol a fenében vagy?! Az x. Az x, de hol?!
(Vanessa belekócol hajába, majd a padló pásztázása után a falakat kezdi el nézegetni, ebben a pillanatban az utca felé néző ablak mellett a falon egy kis fekete lyukat pillant meg, majd az objektumhoz rohan s elkezdi vizsgálgatni, tapogatni azt. Bedugja az ujját a fal lyukába, majd mikor kihúzná azt, egy rejtett kis ajtóra bukkan, mely egyenesen a falból nyílik s tartalma nem más, csak egy kis memóriakártya.)
Vanessa:Ahahh!
(Vanessa örömében felnyög, majd azonnal megmarkolja a tárgyat s farmere farzsebébe csúsztatja azt, majd meghall az ajtóban egy hatalmas koppanást, s mikor hátrapillant egy alakot vél felfedezni amint az az ajtóban áll)
Vanessa:Hé! Ki van ott?!
(Az alak megragadja az ajtó kilincsét, majd hatalmas erővel becsukja maga előtt az ajtót, mire Vanessa azonnal a kijárat felé rohan, de rá kell jönnie, hogy az alak bezárta őt a helyiségbe)
Vanessa:Basszus! Ne már! A fenébe!
(A lány tovább próbálkozik a kilinccsel hátha kinyitja az ajtót, de sajnos nem történik semmi)
...
(Marie csatlakozik az épp egymással a kertben trécselő Camillahoz és Christopherhez)
Marie:Helló!
Christopher:Szia!
Camilla:Hé! Hol van Vanessa?
Marie:Vanessa... Vanessa... Valójában...
(Camilla szemei kikerekednek miközben Marie fejét felfele biccentgetni)
Camilla:Aaah! Értem. Kiment a mosdóba, ugye?
Marie:Pontosan.
Camilla:Remek. Én pedig utána megyek. Ti pedig csak beszélgessetek srácok.
(Camilla sietősen távozik)
Christopher:Szóval? Milyen a parti?
Marie:Klassz. Tényleg. Jó lett.
Christopher:Nagyon örülök, hogy eljöttél. De tényleg.
Marie:Én is örülök, hogy itt lehetek. De tényleg.
(Mindketten elnevetik egymást)
(Camilla a házba menet felhívja Vanessat, aki azonnal reagál a hívásra)
Vanessa:Hé! Segíts légyszi!
Camilla:Mi az? Sikerült megtalálni?!
Vanessa:Valaki feljött és bezárt Serena szobájába, azonnal fel kell jönnöd.
Camilla:Micsoda?! Várj még egy pár percet. Amint tiszta lesz a levegő már megyek is. Jól vagy?
Vanessa:Persze, csak be vagyok zárva.
Camilla:Jólvan, mindjárt ott leszek.
(Camilla megszakítja a hívást)
(Camilla elkezd táncolni a lezárt lépcsősor előtt, majd óvatosan átbújik a szalag alatt s felrohan a lépcsőn, nem látván, hogy Claudia követi őt. Camilla felmegy majd megpillantja a zárban hagyott kulcsot az ajtón s azonnal kinyitja azt, s Vanessa a következő pillanatban épen s egészségesen fut ki az ajtón)
Vanessa:Húh.Köszi.
Camilla:Szívesen.
(Claudia ugyanebben a pillanatban ér fel a lépcső tetejére s megpillantja a lányokat)
Claudia:Ti meg mi a fenét kerestek itt?!
Camilla:Mi csak a..
Vanessa:A mosdót kerestük. És te mit keresel itt?
Claudia:Semmi közötök hozzá.
(A három lány néhány pillanat múlva lefelé tart a lépcsőn, de mikor leérnek Christopher és Marie szemei kereszttűzében találják magukat. A férfi arcára hirtelenjében mérhetetlen harag ül ki.)
Christopher:Ti meg mi a francot kerestetek ott fent? Világosan ki van írva, hogy az emeletre tilos a belépés?!
Claudia:Christopher, én...
Vanessa:Valójában Claudia után mentünk.
Camilla:Claudiát próbáltuk megállítani. Felszökött. Mi megpróbáltuk visszatartani, de azt mondta van valami Serena szobájában, amit meg kell találnia az élete árán is.
(Marie megpróbálja visszatartani mosolyát, miközben Claudia elképed)
Claudia:Micsoda?! Ti mentetek fel! Hazudozós kis büdös kurvák! Ne higyj nekik Christopher, tudod, hogy én soha nem tennék ilyet.
Vanessa:Mind a ketten fent voltunk, láttuk, hogy mire készültél Claudia. Ez alól már nem tudsz kibújni semmilyen hazugsággal.
Camilla:Égés.
Christopher:Claudia, azonnal takarodj a házamból!
Claudia:Mi van?!
Christopher:Most!
(Claudia álla szinte a padlót üti, majd a következő pillanatban arca merevsége megváltozik, s elneveti magát)
Claudia:Hát jó. A csatát talán megnyertétek, de a háborút azt még nem. Ezentúl minden pillanatban figyeljetek a hátatok mögé. Ígérem nem lesz egy nyugodt percetek sem ez után. Szemétládák.
(Claudia felkapja a fejét, majd kiviharzik át a tömegen, eközben a három barátnő egymásra néz, megkönnyebbült arckifejezéssel)
....
(Néhány óra múlva a lányok hazafele menet beszélgetnek, miközben hirtelen az egyik bokorból kiugrik eléjük egy alak s erőteljes hangvétellel ordít rájuk)
Claudia:Wáh!
(A lányok ijedtükben meghátrálnak néhány lépést, eközben Claudia tovább folytatja misszióját)
Claudia:Ti mocskos büdös kurvák! Rohadt szemetek!
Marie:Jézusom! Menjünk innen!
(A lányok karon fogják egymást, majd tovább sétálnak, szapora léptekkel, miközben a felbőszült Claudia torka szakadtából kiabál utánuk)
Claudia:Büdös ribancok! Koszos, büdös, ringyók! Ezért még megfizettek rohadékok! Jöttök még az én utcámba, tetves kis kurvák!
(A lányok besétálnak Marie-hoz, eközben egy másik árnyalak lép ki a bokor mögül)
Andreas:Ezt jól elcseszted Claudia!
Claudia:Fogd már be! Ki kérdezett téged?! És hol a fenében voltál?! Nem úgy volt, hogy szemmel tartod őket, te fogyatékos?! Semmire kellő vagy, semmi haszon nincs benned!
...
(A lányok belépnek Marie szobájába)
Marie:Te jó ég! Életem egyik legvadabb bulija volt. Főleg a hazafele jövet.
Camilla:Ez a Claudia jól megszívta. Meg is érdemelte.
Vanessa:Nem tudom lányok. Szerintetek tényleg bosszút fog állni?
Marie:Arra mérget vehetünk, ezek után, amit tettünk vele, és ahogy Claudiát ismerem, ő képes a végletekig is elmenni ha bosszúról van szó.
(A lányok kissé ijedten néznek egymásra...Eközben Claudia a szobájában álló íróasztalához ül, majd kihúzza annak fiókját s megmarkolja a benne fekvő pisztolyt...)